Kirándulás Izsákon és környékén

Kedves Látogatóink!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Izsák városának, vagy ahogyan gyakran emlegetik, a Sárfehér szőlő hazájának honlapján. Hírneves szőlőnk az 1800-as évek utolsó harmadában jelent meg, mint helyi fajta, mely csak szűkebb térségünkben, az itt jellemző homoktalajon termeszthető eredményesen. A Sárfehér, amely mára eredetvédett hungarikumként, Arany sárfehér néven ismert itthon és külföldön, közel másfél százada öregbíti városunk jó hírnevét.

Izsák, igazi alföldi kisváros, mezőgazdasággal, szolgáltató- és feldolgozóiparral biztosítva a megélhetést a 6300 fős lakosságnak. Az itt élők kényelmét teljes infrastruktúra (vezetékes gáz, víz, villany, telefon, kábeltévé és szélessávú internethálózat, valamint szennyvízelvezető- és tisztító rendszer szolgálja. Emellett helyi újság és televízió segíti a naprakész, pontos tájékoztatást.

Önkormányzatunk és valamennyi izsáki egy emberként azon fáradozik, miként tudnánk, tudjuk még szebbé, élhetőbbé, vonzóbbá tenni szűkebb pátriánkat - úgy az itt lakók, mint az idelátogatók számára.

Amennyiben a honlapon látottak, olvasottak felkeltették érdeklődésüket, kérem, személyesen is látogassanak el városunkba - ha máskor nem, akkor a minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Sárfehér Napok három napos rendezvénysorozatára: kóstolják meg borainkat, élvezzék vendégszeretetünket, gyönyörködjenek látnivalóinkban!

Mondok József
polgármester

Köszöntő

Belső oldalakra

Login Form

A város története

Sárfehér Napok

Testvérvárosunk

A város története

Izsák mai terültén hosszabb-rövidebb ideig már a vándorló életmódot folytató őskori ember is jelen volt. E tényt régészeti leletek tanúsítják. A Kolon-tavi tőzegbányászat során a kőkorszakból (i.e. 4-3000-ből) származó marokkövet, kőbaltát és szárított agyagedény maradványokat találtak. Az emberi jelenlét nyomait későbbi korok leletei is bizonyítják. Egy 1866-os ásatás során rézkori cserépedények és egy öntőminta került elő, melyek azt bizonyítják, hogy i.e. 2500 és 1900 között is éltek itt emberek. A bronzkori (i.e. 1900-1000) ember nyomai is megtalálhatók Izsák területén. Ezekre először a Kada Elek kecskeméti polgármester által 1902-ben szervezett ásatás során feltárt sírokban bukkantak rá. Főleg temetkezési urnákat találtak, ahogy egy későbbi, 1912-es újabb ásatásban ugyancsak egy nagyobb urnatemetőt tártak fel.

Bár régészeti leletek nem bizonyítják, minden valószínűség szerint a további korokban is éltek városunk mai területén emberek, hiszen a Kolon-tó biztosította rét, legelő alkalmas és vonzó élőhelyet jelentett a vándorló, pásztorkodó népek számára. Azt már ásatási leletekből tudhatjuk, hogy városunk mai területén az avarok is otthonra találtak. 1985-ben, a Mező utca 42. számú ház előtt gázcső fektetés során késő avarkori (VIII. századi) sírt találtak, két csontvázzal. Ez egyértelmű bizonyítéka az avarok itteni megtelepedésének. A sírban egy férfi és egy női csontváz feküdt, a női csontváz egyik kezén ezüst karkötő volt. Az avarok uralmát Nagy Károly francia császár töri meg 791-ben. Az avarok után a korábban velük szövetséges bolgárok uralják a Duna-Tisza közét, majd más szláv népek is idetelepülnek, s őket találják itt honfoglaló őseink is 896-ban.

Izsák területének első írásos említése a Tihanyi apátság alapítólevelében (1055-ben) található meg, ahol Culun Aqua néven az apátság birtokrészeként írták le a város nyugati határán fekvő Kolon-tavat. 1279-ben IV. (Kun) László király -kunoknak kiváltságot adományozó- oklevelében birtokként (prosessioként) szerepel, Isak néven. 1426-ban Izsákegyházaként már, mint templomos települést tartották nyílván. Az Izsák elnevezéssel egy 1474-ben keltezett egyházi feljegyzésekben találkozunk először. Az 1633-34-es török kincstári adólajstromban a kecskeméti járás községei között tartották nyilván négy házzal. A törököt 1660-ban űzték ki a községből. A település 1716-ban 24, 1720-ban 40 adóköteles háztartással szerepel az összeírásban. Az 1784-es első népszámláláskor 2475 fő lakta. 1755-ben Izsákon született Mátyási József költő.

1794-ben megépült a mai református templom (maga a református egyházközség 1652-ben alakult). A templom megépítéséig a reformátusok is a katolikusok, 1694-ben emelt körtemplomát használták (ez azonban nem azonos a mai katolikus templommal). Egy 1792-es adat szerint a katolikusok száma 1256, a reformátusoké 1226 fő. 1807-ben kezdték építeni a mai katolikus templomot.

1816-tól Izsák mezőváros, mely rangját az 1876-os közigazgatási átszervezéskor elveszíti. 1822-24-ig a katolikus iskolában tanított Táncsics Mihály, aki itteni működése alatt vezette be az egységes olvasókönyvet. 1832-ben Izsákon született Ádám Gerzson irodalomtörténész, ’48-as nemzetőr, 1836-ban Szily Kálmán természettudós, s 1840-ben Madarassy László író, Amerika-kutató. 1880-ban Izsák lakosainak száma, 3454 fő.

Izsákot a „Sárfehér hazájaként” is emlegetik. A névadó, a helyi szőlőfajta, melyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában szelektált Szélesi József vincellér, egy kadarka táblában. A fajta igen jó talajra talált az itteni homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle, tisztes megélhetést nyújtva az izsákiaknak.

A község területén az 1800-as évektől katolikus, református és polgári iskolák működtek. 1907 és 1949 között létrehozták a tanyai iskolákat Kisizsákon, Majláth-telepen, Külső-Matyóban, Gedeonban, Szajorban.

1915-ben létesült az első mozi a községben, majd a KALOT és a KIE is székházat épített magának. 1924-ben megépítik a ma is látható I. világháborús emlékművet. E háborúnak 270 izsáki hősi halottja volt. A II. világháború 1944 október 31-én ért véget Izsák szám2ára. Ebben a háborúban elesett, eltűnt 108 izsáki polgár. 1950-ben alakult meg a községi tanács. Az államosítások 1949-ben kezdődtek (iskolák, mozi, művelődési ház, gyógyszertár), s megindultak az első téesz-szervezések, majd 1952-ben létrehozták az állami gazdaságot. A szocializmus időszakában zömmel a mezőgazdaságban, kisebb mértékben ezek ipari melléküzemágaiban, valamint a szolgáltatásban, kereskedelemben dolgoztak az izsákiak. Az erőszakos téeszesítés miatt sokan kerestek munkát (főleg a fiatalabbak) a közeli és távolabbi városokban. E miatt a ’60-as évtizedben jelentősen csökkent a község lakosságszáma. A helyben maradók viszont –jórészt önerős hozzájárulással- igyekeztek mind komfortosabbá, lakhatóbbá tenni a települést, ezért előbb a vezetékes vízhálózatot, majd a földgázhálózatot és a crossbár telefonhálózatot is kiépítették, majd megkezdték a kábeltévé hálózat kiépítését, s több utca kapott szilárd burkolatot. 1971-ben Izsákot nagyközségi rangra emelték.

Az 1989-es rendszerváltást követően Izsákon is létrejött a tanácsot felváltó önkormányzat, megalakultak a pártok helyi szervezetei. A mezőgazdasági nagyüzemek megszűntek, a földek visszaadása megtörtént.

A rendszerváltás utáni másfél évtized átformálta a település gazdaságát és arculatát. A zömében parlagként visszakapott földeken kisebb arányú mezőgazdálkodás folyik a korábbiakhoz képest. Szaporodik viszont az ipari és szolgáltató jellegű munkahelyek száma. A település arculata, infrastrukturális ellátottsága is komoly fejlődésnek indult. A ’90-es évek elején megszépült a Kossuth tér, majd üzletház és posta épült a Szabadság téren, ’94-ben elkészült a sportcsarnok. 1998 és 2002 között megvalósult több komoly beruházás, köztük a három települést ellátó szennyvízhálózat és tisztítómű, valamint a regionális hulladéklerakó, felújításra került a Szabadság tér régi posta előtti része, belterületi- és külterületi utak épültek, s 2005-ben átadásra került a negyven férőhelyes idősek otthona. 1991-től helyi újság, az Izsáki Hírek, majd 1993-tól televízió, az Izsáki Televízió szolgálja a polgárok naprakész tájékoztatását.

Izsák történetének jelentős állomása, 1997. Ekkor kapta vissza városi rangját. E szerepének megfelelően közigazgatási központi szerepet is vállal, okmányirodát működtet, s a környező települések igazgatásrendészeti feladatait is ellátja a város.

Tetézi Lajos Izsák története c. munkája alapján

Kolon-tó

Kolon-tó

A Kolon-tó Izsák várostól nyugatra helyezkedik el. A tó mélyedése É-D-i irányú, mintegy 7 km hosszú. A tó vize a mai átlagos vízálláskor 3,5 km hosszú és 1,5 – 2,5 km széles területet borít. A vízszintingadozás azonban a 60 cm-t is eléri. A tó középvonala 94-95 m, partvonala 96 m tengerszint feletti magasságú szintvonal mentén húzható meg. Nyugati oldala elég meredek, a Bikatorok nevű futóhomokbuckáknál eléri a 105-120 m-t. A keleti oldal lényegesen laposabb, még néhány km távolságban is csak 100 m t. sz. f. magasságú.

A Kolon-tó és közvetlen környéke 1975. január 1-vel, a Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásával annak részeként, védett természeti területté vált.

A tavat az utóbbi 50 évben erőteljes emberi beavatkozás érte, ezért korábban már a léte is veszélyben forgott. Különösen az 1930-as évekbeli lecsapolás miatt.

A Kolon-tónak észak felé a szabadszállási Nádas-réttel, vagy más néven Kurjantóval természetes összeköttetése volt. Ez az összeköttetés a század első felében a tó északi oldalán húzódó út- és vasútépítés miatt megszűnt.

A tófejlődés természetes folyamata igazán azonban csak az 1930-as évek kezdetén szakadt meg. A beavatkozás a tó lecsapolásával, és a tómeder jelentős részének mezőgazdasági hasznosításával kezdődött. A Duna-menti síkság vízrendezése érdekében ugyanis 1912-ben megkezdődött a Duna-völgyi főcsatorna építése. A 107 km hosszú főcsatorna 1929-re készült el. A mellékcsatornákat pedig az 1930-as évek elején építették ki. Ennek kapcsán a Duna-Tisza-közi hátságperemi állóvizek egy részét, így a Kolon-tavat is lecsapolták.

A lecsapolást a környező homokterületek szőlősgazdái a talajvízszint csökkenése miatt jogos aggodalommal, a tóban földterülettel rendelkezők pedig nagy reményekkel fogadták. A tómeder hasznosítását azonban a tőkehiány, a súlyos csatornaépítési kölcsönök törlesztése, az 1930-as évek aszályos nyarai és a gyakori tőzegtüzek nehezítették. A lecsapolás után igen rövid idő alatt a tőzeg jó része kiégett, s sok helyen a tőzegport a szél is kifújta. A tó tőzegkészlete régóta ismert. Bányászatát 1952-ben kezdték meg: az 1,2 – 1, 5 m vastagságú tőzeget megközelítően 1 km2-nyi területen fejtették le. A tőzeg rossz minőségű, zsombékos, meszes lápföld volt. A csatornák eliszapolódása miatt a talajvízszint süllyesztése is egyre költségesebbé vált. Ezért 1959-ben, miután a termelés nem volt gazdaságos, felhagytak vele. Ezt követően már csak alkalmanként bányásztak tőzeget.

A második világháború idején a csatornák gondozását elhanyagolták, így az 1950-es évek elején a tó részben visszahódította a lecsapolt területet. A tó sorsát utoljára az 1960-70-es évek fordulóján, a tó déli részén Ny-K-i irányban húzódó XV. sz. csatorna Ágasegyházi-, Orgoványi-réti, csíraszéki rendszerrel történő összekötése érintette igen érzékenyen. A csatorna ennek következtében ugyanis a közbeeső szikes laposok pangó vizeit be- illetve átvezeti a Kolon-tavon. A természetvédelem legfontosabb feladata ezért a tó tartós vízborításának biztosítása.

Iványosi Szabó András nyomán

Rendezvények

XXVII. Izsáki Sárfehér Napok
2010. szeptember 24-25-26.
Szüreti fesztivál, országos fogathajtó bajnokság,
Várady Jenő és Nagy István Emlékverseny

Szeptember 24. péntek
9 óra Fogathajtó pálya Díjhajtás
10 óra Városháza A Kiskőrösi Kistérség polgármestereinek találkozója
10 óra Kiállítások megnyitása
11 óra Fogathajtó p2álya A Béres Egészség Hungarikum Program támogatásával létesített épület átadása
14.30 Sportpálya Sárfehér Női és Leány Futballkupa
16 óra Kisizsáki út Rovásírásos helynévtábla avató
18 óra Református templom Jótékonysági tárogató hangverseny
18 óra Városháza A nyári izsáki alkotótábor festményeiből rendezett kiállítás megnyitója
19 óra Katolikus templom A Városi Vegyeskar és az Izsáki Reneszánsz Furulyaegyüttes hangversenye
19 óra Szabadtéri színpad A Mastrojanni együttes koncertje
20 óra Szabadtéri színpad A Dokk együttes koncertje
21 óra Vino Pinceklub Jhonny and Bosco, Trend Killers koncert
22 óra Fogathajtó pálya Adrenalin-party
22 óra Tulipán Café Retro és Coctail Party

Szeptember 25. szombat
8 óra Fogathajtó pálya Maratonhajtás
9 óra Vasútállomás Országos motoros találkozó
9 óra Sportpálya Sárfehér Utánpótlás Futballkupa
11 óraVino Étterem Elszármazott izsákiak találkozója
11 óra Fogathajó pálya Veterán katonai járművek bemutatója
14.30 Kossuth-Rákóczi út Országos motoros felvonulás
15 óra Szabadtéri színpad Az iskola modern táncosainak bemutatója
16 óra Sportpálya Izsáki öregfiúk-Solti öregfiúk labdarúgó mérkőzés
15.30 óra Szabadtéri színpad Mága Zoltán műsora - közreműködik Csengery Ottilia
17 óra Szabadtéri színpad Ünnepköszöntő, városi kitüntető címek átadása, a felújított városközponti tér átadása, ünnepköszöntőt: Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mond
19 óra Szabadtéri színpad Folk-est - a Sárfehér Néptáncegyüttes és vendégeinek műsora
19.30 Fogathajtó pálya „Lóerők éjszakája” - benne Show-hajtás és Big-foot bemutató
20.30 Szabadtéri színpad Magyar Slágerfesztivál - Balázs Pali és Magyar Rózsa műsora
22 óra Fogathajtó pálya Szuperbuli Galambos Lajossal - közreműködnek: Bangó Margit, Aradszky László
22 óra Vino Pinceklub Ismerős arcok és Klippers koncert
22 óra Tulipán Café Disco Dj LGee-vel

Szeptember 26. vasárnap
9 óra Fogathajtó pálya Akadályhajtás
10 óra Katolikus templom Búcsúi terményhálaadó szentmise
10 óra Református templom Ünnepi istentisztelet, utána toronyóra szentelő és ünnepélyes óraindítás
15.30 Szabadság tér Gergely Sándor motoros kaszkadőr bemutatója
16 óra Kossuth-Rákoczi út Szüreti felvonulás (indulás a vasútállomásról 15.30-kor)
16.30 Szabadtéri színpad Városi Mazsorett Csoport, a DLC7 tánccsoport műsora és Ladányi Alíz tánciskolájának bemutatója
18 óra Fogathajtó pálya Irigy Hónaljmirigy koncert
20 óra Szabadtéri színpad Főnix együttes Máté Péter emlékkoncertje
21.30 Kossuth tér Tűzijáték
22 óra Tulipán Café Sárfehér Napok záró est

Mindhárom nap borutca, kirakodóvásár, gyermekjátékok, a főtéren és a fogathajtó pályán!
Vasárnap 10-15.30 véradóbusz várja a segíteni szándékozókat a főtéren.
Szállás lehetőség az El Bronco Western Lovas Ranch-on Tel: 06-20/513-07-06 www.elbronco.hu

Most itt van: Főoldal

Városunkról

Kirándulás Izsákon és környékén