Hirdetmények

Rendeletek

Pályázatok

Közbeszerzés

Nyomtatványok

Közérdekű adatok

Rekultiváció

Képviselő testület

Szolgáltatási tevékenységek


Izsák város
Polgármesteri Hivatal
elérhetősége:
6070 Izsák, Szabadság tér 1.
Tel.: (76)568-060
Fax: (76)569-001
E-mail: izsak@izsak.hu



Helyi termelők listája piac helyett



Most, hogy a piac működése szünetel álljon itt egy kis segítség azok számára, akik eddig a helyi termelőktöl vásároltak.

Dunai Antal virág, zölségpalánta Attila u. 29. 06 30 243 2317
Vékony Erzsébet méz Mező u. 87 06 70 395 73 11
Lévai Ferencné sóska, spenót saláta, virág, palánta Gödör u.23. 06 20371 99 09
Farkas Pál tejtermék Gödör u.29. 06 20 494 65 64
Mezei Ilona virág, zöldség Árpád u.14. 0620 958 35 48
Paksi Katalin gyógynövény , csíráztatott magok, pástétomok, nyers,élő táplálék, alma Rákóczi u. 5. 06 20 918 04 26
Lakos Lajos tejtermék Damjanich u. 16. 06 20 507 76 96
Salacz János alma Mária u. 14. 06 20 597 02 36
Vékony István tejtermék házhozszállítás 06 70 631 06 95
Benéné Fűz Erzsébet palánta, virág Ady Endre utca 28. 06703217718
Hajma Tamás goldenALMA - 0670/339 29 64
Rácz Sándor liszt, étolaj, tojás Báthori u. 14 06 70 266 52 59
Bíró Szilvia. Oriflame 30/3536305
Molnár Erika zokni, fehérnemű 06 30 400 33 86
Kérem amennyiben szeretnék, hogy erre a listára felkerüljenek, jelezzék Rácz Sándornak.
Kérek mindenkit, hogy a vásárlások alkalmával is mindenki tartsa be szigorúan az elmúlt napokban meghozott szabályokat.

Városunkról


A város története

Izsák mai terültén hosszabb-rövidebb ideig már a vándorló életmódot folytató őskori ember is jelen volt. E tényt régészeti leletek tanúsítják. A Kolon-tavi tőzegbányászat során a kőkorszakból (i.e. 4-3000-ből) származó marokkövet, kőbaltát és szárított agyagedény maradványokat találtak. Az emberi jelenlét nyomait későbbi korok leletei is bizonyítják. Egy 1866-os ásatás során rézkori cserépedények és egy öntőminta került elő, melyek azt bizonyítják, hogy i.e. 2500 és 1900 között is éltek itt emberek. A bronzkori (i.e. 1900-1000) ember nyomai is megtalálhatók Izsák területén. Ezekre először a Kada Elek kecskeméti polgármester által 1902-ben szervezett ásatás során feltárt sírokban bukkantak rá. Főleg temetkezési urnákat találtak, ahogy egy későbbi, 1912-es újabb ásatásban ugyancsak egy nagyobb urnatemetőt tártak fel.

Bár régészeti leletek nem bizonyítják, minden valószínűség szerint a további korokban is éltek városunk mai területén emberek, hiszen a Kolon-tó biztosította rét, legelő alkalmas és vonzó élőhelyet jelentett a vándorló, pásztorkodó népek számára. Azt már ásatási leletekből tudhatjuk, hogy városunk mai területén az avarok is otthonra találtak. 1985-ben, a Mező utca 42. számú ház előtt gázcső fektetés során késő avarkori (VIII. századi) sírt találtak, két csontvázzal. Ez egyértelmű bizonyítéka az avarok itteni megtelepedésének. A sírban egy férfi és egy női csontváz feküdt, a női csontváz egyik kezén ezüst karkötő volt. Az avarok uralmát Nagy Károly francia császár töri meg 791-ben. Az avarok után a korábban velük szövetséges bolgárok uralják a Duna-Tisza közét, majd más szláv népek is idetelepülnek, s őket találják itt honfoglaló őseink is 896-ban.

Izsák területének első írásos említése a Tihanyi apátság alapítólevelében (1055-ben) található meg, ahol Culun Aqua néven az apátság birtokrészeként írták le a város nyugati határán fekvő Kolon-tavat. 1279-ben IV. (Kun) László király -kunoknak kiváltságot adományozó- oklevelében birtokként (prosessioként) szerepel, Isak néven. 1426-ban Izsákegyházaként már, mint templomos települést tartották nyílván. Az Izsák elnevezéssel egy 1474-ben keltezett egyházi feljegyzésekben találkozunk először. Az 1633-34-es török kincstári adólajstromban a kecskeméti járás községei között tartották nyilván négy házzal. A törököt 1660-ban űzték ki a községből. A település 1716-ban 24, 1720-ban 40 adóköteles háztartással szerepel az összeírásban. Az 1784-es első népszámláláskor 2475 fő lakta. 1755-ben Izsákon született Mátyási József költő.

1794-ben megépült a mai református templom (maga a református egyházközség 1652-ben alakult). A templom megépítéséig a reformátusok is a katolikusok, 1694-ben emelt körtemplomát használták (ez azonban nem azonos a mai katolikus templommal). Egy 1792-es adat szerint a katolikusok száma 1256, a reformátusoké 1226 fő. 1807-ben kezdték építeni a mai katolikus templomot.

1816-tól Izsák mezőváros, mely rangját az 1876-os közigazgatási átszervezéskor elveszíti. 1822-24-ig a katolikus iskolában tanított Táncsics Mihály, aki itteni működése alatt vezette be az egységes olvasókönyvet. 1832-ben Izsákon született Ádám Gerzson irodalomtörténész, ’48-as nemzetőr, 1836-ban Szily Kálmán természettudós, s 1840-ben Madarassy László író, Amerika-kutató. 1880-ban Izsák lakosainak száma, 3454 fő.

Izsákot a „Sárfehér hazájaként” is emlegetik. A névadó, a helyi szőlőfajta, melyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában szelektált Szélesi József vincellér, egy kadarka táblában. A fajta igen jó talajra talált az itteni homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle, tisztes megélhetést nyújtva az izsákiaknak.

A község területén az 1800-as évektől katolikus, református és polgári iskolák működtek. 1907 és 1949 között létrehozták a tanyai iskolákat Kisizsákon, Majláth-telepen, Külső-Matyóban, Gedeonban, Szajorban.

1915-ben létesült az első mozi a községben, majd a KALOT és a KIE is székházat épített magának. 1924-ben megépítik a ma is látható I. világháborús emlékművet. E háborúnak 270 izsáki hősi halottja volt. A II. világháború 1944 október 31-én ért véget Izsák szám2ára. Ebben a háborúban elesett, eltűnt 108 izsáki polgár. 1950-ben alakult meg a községi tanács. Az államosítások 1949-ben kezdődtek (iskolák, mozi, művelődési ház, gyógyszertár), s megindultak az első téesz-szervezések, majd 1952-ben létrehozták az állami gazdaságot. A szocializmus időszakában zömmel a mezőgazdaságban, kisebb mértékben ezek ipari melléküzemágaiban, valamint a szolgáltatásban, kereskedelemben dolgoztak az izsákiak. Az erőszakos téeszesítés miatt sokan kerestek munkát (főleg a fiatalabbak) a közeli és távolabbi városokban. E miatt a ’60-as évtizedben jelentősen csökkent a község lakosságszáma. A helyben maradók viszont –jórészt önerős hozzájárulással- igyekeztek mind komfortosabbá, lakhatóbbá tenni a települést, ezért előbb a vezetékes vízhálózatot, majd a földgázhálózatot és a crossbár telefonhálózatot is kiépítették, majd megkezdték a kábeltévé hálózat kiépítését, s több utca kapott szilárd burkolatot. 1971-ben Izsákot nagyközségi rangra emelték.

Az 1989-es rendszerváltást követően Izsákon is létrejött a tanácsot felváltó önkormányzat, megalakultak a pártok helyi szervezetei. A mezőgazdasági nagyüzemek megszűntek, a földek visszaadása megtörtént.

A rendszerváltás utáni másfél évtized átformálta a település gazdaságát és arculatát. A zömében parlagként visszakapott földeken kisebb arányú mezőgazdálkodás folyik a korábbiakhoz képest. Szaporodik viszont az ipari és szolgáltató jellegű munkahelyek száma. A település arculata, infrastrukturális ellátottsága is komoly fejlődésnek indult. A ’90-es évek elején megszépült a Kossuth tér, majd üzletház és posta épült a Szabadság téren, ’94-ben elkészült a sportcsarnok. 1998 és 2002 között megvalósult több komoly beruházás, köztük a három települést ellátó szennyvízhálózat és tisztítómű, valamint a regionális hulladéklerakó, felújításra került a Szabadság tér régi posta előtti része, belterületi- és külterületi utak épültek, s 2005-ben átadásra került a negyven férőhelyes idősek otthona. 1991-től helyi újság, az Izsáki Hírek, majd 1993-tól televízió, az Izsáki Televízió szolgálja a polgárok naprakész tájékoztatását.

Izsák történetének jelentős állomása, 1997. Ekkor kapta vissza városi rangját. E szerepének megfelelően közigazgatási központi szerepet is vállal, okmányirodát működtet, s a környező települések igazgatásrendészeti feladatait is ellátja a város.

Tetézi Lajos Izsák története c. munkája alapján